Legfontosabb turista célpontok

Gellért-hegy, Citadella

A Gellért-hegyet Szent Gellért hittérítő püspökről, az első magyar vértanúról nevezték el. A legenda szerint ugyanis a pogányok a hegy oldalán szöges hordóban gurították le az Isten igéjét hirdető püspököt. Mártíromságának helyén ma is emlékmű és vízesés áll.

A Citadella nevezetű erődítményt eredetileg Ferenc József építtette 1851-ben, hogy a lázadozó várost ágyúival ellenőrzése alatt tarthassa.

A 4 méter széles falú, 60 méter széles és 220 méter hosszú építmény ma turistaközpontként funkcionál, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a fővárosra.
A Gellérthegy ormán áll kezében a béke szimbólumát, a pálmaágat tartó Szabadságszobor, melyet a második világháború után állították a szabadság tiszteletére.

Szent István Bazilika

Budapest legnagyobb temploma a Szent István Bazilika. A templom 50 évig tartó építésének érdekes története van. Először 1845-ben hoztak határozatot a bazilika építéséről, a terveket a kor nagy építésze, Hild József készítette. Újításképpen a kupolára hatalmas ablakokat tervezett, hogy a belső teret világosabbá tehesse. Néhány éven belül azonban Hild meghalt és Ybl Miklós vette át az építkezés vezetését, ő viszont elődjével ellentétben a kupola szerkezetét instabilnak gondolta az ablakok miatt. Korabeli legenda szerint egy éjjel Ybl megálmodta, hogy a kupola összeomlott, amit reggeli látogatásakor valóban tapasztalt is. Ezek után a kupolát újratervezte és a nagy ablakok helyére a ma is látható kis ablakokat helyezte.

A bazilika neoreneszánsz stílusban épült. A belsejében jeles művészek mozaikjai, festményei, freskói és szobrai láthatók. A kor legjelentősebb festői és szobrászai járultak hozzá a bazilika díszítéséhez, melyhez 50 különböző féle fehér, zöld, szürke és vörös márványt használtak fel.

Zsinagóga

A Kiskörútról néhány lépés Európa legnagyobb működő zsinagógája a Dohány utcában. Az első zsidó kereskedők Budán telepedtek le az 1200-as évek közepén.

A 18. században a zsidóság egy része Óbudán épített lakóházakat, kézműves, ipari üzemeket. Néhány évvel később egyre többen költöztek Pestre a 19. század közepén, a pesti zsidó negyed szélén megépítették a korszak legnagyobb zsinagógáját. A háromezer embert befogadó, romantikus-mór stílusú épület csarnokterét az építésekor még újdonságnak számító öntöttvas oszlopok és ívek tartják.

A zsinagógában rendszeresek a komolyzenei koncertek. Szomszédságában tekinthető meg a magyarországi zsidóság történetét, kegytárgyait és mindennapi eszközeit bemutató, világhírű Zsidó Múzeum és a holocaust-emlékterem.

A Parlament és a Kossuth tér

A magyar parlament megépítésére 1881-ben írtak ki pályázatot. A beérkező 20 pályázat közül a bizottság döntése szerint a legjobb hármat meg is építették, melyek érdekes módon, mind ugyanazon a téren találhatók. A harmadik helyen végzett a mai Mezőgazdasági Minisztérium épülete, második lett a Néprajzi Múzeum, és az első helyet Steindl Imre épülete, a mai magyar Parlament szerezte meg.

Az épület az angol parlament mintájára és neogótikus stílusban készült. Hogy a számokról is szóljunk: 600 szobája, 17 belső udvara van és összesen 40 millió téglából készült. Az építkezést azonnal megkezdték, azonban az 1896-os millenáris eseményekre nem sikerült befejezni. Ennek ellenére a milleneumi ülésszakot a már elkészült kupola alatt tartották.

Fürdők

Az európai hírű fürdővárosban 80 ásvány- és gyógyvízforrás, 10 nagyszerű, műemléknek sem utolsó gyógyfürdő, és több mint 400 keserűvízforrás található. A betegségekkel küzdők a gyógyterápiák és kiegészítő szolgáltatások hosszú sorából válogathatnak.

A Budai-hegység alatt kialakult tektonikus törésvonal mentén termális karsztvízforrások törnek a felszínre, a mészkő- és dolomitrétegeken átszivárgó csapadékvíz nemcsak az ásványi sókat oldja, hanem fel is melegszik. A pesti vízforrásokat mesterséges, fúrt kutak alkotják.

Már az itt letelepült rómaiak (kb. 2200 évvel ezelőtt) jól hasznosították a városuk alatt lévő természetes kincset. Városukat Aquincum-nak (jelentése: bő víz) nevezték el. Magasan fejlett fürdőkultúrával rendelkeztek, a vizet a városba az aquaductus, vagyis épített vízvezeték továbbította a közfürdőkhöz.

A török hódoltság alatt tulajdonítottak a fürdőknek ismét nagyobb jelentőséget. A mohamedán vallás egyik igen fontos eleme a fürdőkultúra, melynek következtében a betelepült törökök számos jellegzetes törökfürdőt építettek, ezek közül négy még ma is üzemel Budapesten.

Leghíresebb fürdőink:

• Király Gyógyfürdő: jellegzetes törökfürdő, építését 1565-ben kezdték meg. Érdekessége, hogy nincs közvetlen melegvízbázisa, mert a törökök azért építették messze a forrásoktól, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a fürdés lehetősége. Vizét akkor is és mai a jelenlegi Lukács Fürdő környékéről biztosították
• Lukács Gyógyfürdő: a XII. században építették betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok. A törökök is megtartották és átalakították a fürdőt. Ma ivócsarnokkal, komplex gyógyfürdőellátással, szabadtéri medencékkel és modern élménymedencékkel várja látogatóit.
• Rudas Gyógyfürdő: a XV. században a török uralom idején alakult ki a mai fürdő központja. A 10 méter átmérőjű kupola alatt egy nyolcszögletű medence foglal helyet. A termálfürdőt 1936-2006 januárjáig csak férfiak használhatták, de a nagy érdeklődés miatt próbaképpen heti kétszer fél napon a hölgyek is látogathatják. Májusban és júniusban minden pénteken és szombaton éjszakai fürdőzésre nyitja meg kapuit.
• Gellért Gyógyfürdő: már a török korban is előszeretettel használták, mivel nagyobb és forróbb vizű volt, mint a korabeli budai fürdők. A forrásra épült, világszerte ismert és igen kedvelt szecessziós Gellért Gyógyfürdő és Szálló 1918 óta működik, ahol szinte valamennyi gyógyszolgáltatás igénybevehető.
• Széchenyi Gyógyfürdő: Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, Pest első gyógyfürdője. A kül- és beltéri medencékkel, szaunákkal, gőzfürdővel és sok egyéb, eddig kevésbé ismert szolgáltatással rendelkező fürdő gyönyörű épülete egész évben várja látogatóit a Városligetben.

Világörökség

A folyamatosan bővülő világörökségi listát az UNESCO hozta létre 1972-ben. Célja az emberiség számára fontos és pótolhatatlan kulturális és természeti értékek összegyűjtése és megőrzése azok eredeti állapotában. Magyarországon összesen nyolc ilyen helyszín található, melyek közül kettőnek Budapest ad otthont.

Az Andrássy út és a Hősök tere

A 2,3 kilométer hosszú Andrássy út nyomvonalát 1872-ben tűzték ki és az építéseket és alig több mint 10 év múlva,1885-ben fejezték be véglegesen. Az Andrássy út egyik legértékesebb épülete a Magyar Állami Operaház palotája. De itt található a régi Zeneakadémia; a régi Műcsarnok és a Magyar Képzőművészeti Főiskola épülete is. Az Andrássy út alatt fut a milleniumi föld alatti vasút. Jelentősége, hogy 1896-ban, a magyar honfoglalás 1000-dik évfordulójának ünnepére készült el, továbbá a londoni metró után a második ilyen beruházás volt a kontinensen. A belvárost köti össze a Városligettel (a nyüzsgést a nyugalommal), egyik állomása a Hősök tere, ahol az Andrássy út véget ér.

A Hősök tere különleges élményt nyújt az idelátogatók számára. A hirtelen elénk táruló hatalmas téren balra nézve a Szépművészeti Múzeumot, jobbra nézve pedig a Műcsarnok épületét láthatjuk meg. A tér meghatározója a Milleniumi emlékmű, aminek része az a magas márványoszlop, amelynek tetején álló Gábriel arkangyalt a tér felé közeledve már messziről láthatunk. Az oszlop lábánál találjuk a hét vezér szobrát, akik 896-ban a magyarokat a Kárpát-medencébe vezették. Az oszlop mögött két félköríves oszlopcsarnok húzódik, melyen az egész magyar történelmet végigkövethetjük a legkiemelkedőbb királyok, kormányzók és fejedelmek szobraival. A tér egészében 1929-ben készült el. Ekkor helyezték el szimbolikus centrumában az ismeretlen katona emlékkövét - a Nemzeti Hősök Emlékművét -, s ekkor kapta a Hősök tere nevet.

A budai Várnegyed

Budapest Duna-parti látképe és a budai Várnegyed 1987-ben lett hivatalosan a Világörökség része. Egy fél napos sétára érdemes ez a környék, ahol nevezetes épületek egész sorára lelhetünk.

Ilyen többek között a Mátyás templom. Az eredetileg Nagyboldogasszony-templom gótikus stílusban épült, többször átalakították, mai neogótikus alakja a XIX-XX. század fordulóján készült el. Mátyás király bővíttette tovább a templomot a hollós címerével díszített, hatvan méter magas déli toronnyal 1470-ben. Egyébiránt Mátyás mindkét esküvőjét itt tartotta, innen származik a gyakrabban használatos Mátyás-templom elnevezés. A török uralom alatt mecsetté alakították, majd a vár visszafoglalása után barokk stílusban átépítették. A templom kincstára, altemploma látogatható. Rendszeresen tartanak itt hangversenyeket.

A Sándor-palota jellegzetes klasszicista épület. A palota nevét a Sándor grófi családról kapta. Utolsó gazdája, akivel a család végleg kihalt, a legendás Sándor Móric, az Ördöglovas volt. Az 1867-es kiegyezéskor Andrássy Gyula miniszterelnök tette meg az épületet kormányrezidenciának. Azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal a háború végéig ez volt a magyar miniszterelnök hivatala. Az ostromkor rommá lőtt épületet 1983-ban külsőleg helyreállították. Az Országgyűlés 2002. november 5-én alkotott törvényt arról, hogy a Sándor-palota a köztársasági elnök és hivatala elhelyezésére szolgáljon.

A barokk királyi palota a XVIII. században épült. Az 1200-as évektől állt itt királyi palota - a korai időknek azonban csak néhány feltárt és rekonstruált részlete látható. A török hódító csapatokkal vívott ostrom idején ugyanis a palota komoly károkat szenvedett. A helyreállítás egyszerűsített formában történt meg. Ma a Palotanegyed a főváros egyik legjelentősebb kulturális központja. Itt kapott helyet a Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum.

A neogótikus Halászbástya a budapesti városképben meghatározó jelentőségű. Az eredeti Halászbástya nevét a középkori szokás szerint a védelmére kirendelt budai céhről kapta.

A budai várbarlang természetvédelmi szempontból is értékes képződmény, a világviszonylatban egyedülálló várhegyi mésztufa-barlangok a földtörténet hajnalkorábann jöttek létre. A közben kialakult kisebb fülkéket a történelmi időkben hadi és gazdasági megfontolásokból összekötötték, és így valóságos labirintus jött létre. Az 1930-as években óvóhelyül szolgáló elcsúfított Várbarlang hidegháborús időszakban titkos katonai objektum volt. Végül 1997-ben több mint 4000 nm-es területét felújították és ezzel többé-kevésbé visszanyerte háború előtti arculatát.